A drámapedagógia, mint a nevelés eszköze mai világunkban, óvodapedagógusi szemmel

"Minden jó játék valami módon az életre készít fel, olyan képességeket fejleszt ki a gyermekekben, amiknek esetleg vénkoráig hasznát veheti." (Varga Domokos)

Drámapedagógia. Mit is értünk alatta? A drámapedagógiát, mint prevenciós szerepet betöltő módszert alkalmazzuk az óvodában. Nagyon hatékony és segítő eszköz az óvodapedagógus kezében, hiszen segíti a viselkedés- és magatartás problémával küzdő gyermekek elfogadását, beilleszkedését csoporttársai körébe. Az óvodai nevelés fő célja, hogy a gyermekek találják meg a helyüket a gyermekközösségben és teljes elfogadásra találjanak a társaik körében. E cél elérésének hatékony eszköze a drámapedagógia.

A drámapedagógia hatékonysága a közösségépítő erejében rejlik, valamint az eszköztelenségében, mert nem kell hozzá más csak maga a gyermek és a játékot irányító és a gyermekekkel együtt játszó felnőtt (óvodapedagógus vagy szülő). Egy olyan módszer, melynek segítségével a gyermeket "cselekvésre késztetjük", "helyzetbe hozzuk". Életkori sajátosság, hogy a gyerekek az óvodában felmerülő konfliktushelyzeteket nehezen tudják kezelni, mindezt tetőzi az, hogy a gyermekotthonról hozott problémáit, örömeit sokszor nehezen dolgozza fel, vagy épp nem tud vele mit kezdeni. A drámapedagógiai módszerekkel történő mesefeldolgozások által lehetőség nyílik, ezek enyhítésére mivel a legtöbb mese valós élethelyzetet mutat be, egy elképzelt világban. Az eddigi drámapedagógiai munkám során felfedeztem azt, hogy a drámajáték hatására olyan nélkülözhetetlen változások következnek be a gyermekeknél, mint például a megértés szintjének fejlődése, illetve az érzelmi, megismerési tapasztalatok fejlődése, pozitív változás a szociális viselkedésben, a nyelvi és egyéb kommunikációs tapasztalatok fejlődése, mások szükségleteinek és szándékának fel- és elismerése. Fontos, hogy a mai kor pedagógusának a munkájában helyet kell, kapjon a drámapedagógia, mint a legváltozatosabb területeken hatékonyan alkalmazható pedagógiai módszer együttes, ezért belső szakmai tapasztalatcsere keretében meglévő drámapedagógiai ismereteimet próbálom átadni kollégáimnak, bevezetve őket a drámapedagógia hatékony módszerébe.

Miért is fontos ez?

"Meg kell tanulnunk a gyermek szemével látni és fülével hallani, meg kell tanulnunk a gyermek élményvilágának a szintjét beszélni. Meg kell tanulnunk mindenekelőtt azt, hogy ráálljunk a gyermek érzelmi hullámhosszára, megéljük emocionális történéseit, elfogadjuk vágyait, tiszteljük fantáziáját, s mindezzel elősegítsük a szabad kommunikációt, a nyitott személyiség kibontakozását. Ennek feltétele pedig nem kevesebb, mint a gyermekbe vetett bizalom, az iránta érzett felelősség, melyből nyílt és derűs légkörben, ésszerű szabályok között, a gyermek felelőssége is kicsírázik." Mérei Ferenc